Ruszok akik Kumánok [Kunok] azaz Hun-szkíták
 |
| Kunok [fekete hunok] oroszlános pajzzsal |
Kunok - Cumans = Atilla Fekete Hunjai - Attila's Black Huns
Fekete-tenger északi partvidékén és Kijev térségében Nikon orosz krónikás szerint is kumánok éltek. A Nikon-krónika egy XVI. századi másolatában ez áll: „Aszkold rusz fejedelemrõl. A rusznak nevezett nemzetségek, akik kumánok [kunok], Ekszinopontnál éltek és hadakozni kezdtek a rumi tartománnyal, s Konstantinápolyba is el akartak menni, de a gondviselés megakadályozta és Isten haragja is megkeverte õket, s visszatértek gõgös fejedelmeik, Aszkold és Dir.”
A XIII. századig maguk az orosz krónikák is határozottan megkülönböztették a ruszokat a szlávoktól, s Anonymus és krónikáink sem „szláv” jelentésben használták a ruthen-rusz nevet. Az ún. normann elmélettel ellentétben több szovjet kutató (pl. P. N. Tretyakov, M. I. Artamonov) szerint a ruszok iráni szarmata [Szerk.: SarMada = Szári Méd] nép, amelynek rusz volt a neve, s a szlávság megjelenése elõtt õslakos volt a Dnyeper vidékén (amellett, hogy a rusz régészeti leletekben kimutathatók a szaltovo-majacki kultúra jegyei is, az elsõ rusz fejedelmek bélyegzõje a dnyeperi szarmata Aszpurgok tamgájának a mása, s nyomai Közép-Ázsiába vezetnek). Megkülönbözteti a ruszokat a szlávoktól Konsztantinosz császár is, sõt, felsorolja a dnyeperi sellõk egymástól teljesen eltérõ rusz és szláv neveit, a ruszokról pedig így ír: „Ezeket mi szkítáknak vagy hunoknak nevezzük. Igaz, hogy õk Ruszoknak nevezik magukat.”
A megfejtetlen és vitás rusz-rosz népnévrõl megjegyzem, hogy az már az i. e. IV. századi Arisztotelész magyarázóinál is a szkíták neve: „Skydas tous Rós”, amely azonos az óiráni, alán rohs, szkíta-szarmata rus, szaka rus „világos; fehér; fényes” színnévvel, s más eredetû, de azonos jelentésû párja az auruša színnévbõl alakult urus „orosz” népnévnek (az orosz rus- alapszó egyik származéka pl. rus-ij „szõke; vörhenyes”, a másik rus-ak „orosz ember”, az orosz folklórban is: Russkij narod rusij narod „Az orosz nép szõke nép”, s a mohamedán írók szerint Bizánc „vörös, vörhenyes” jelentésben használta az ar-Rus törzsek nevét). Ugyanakkor egyes mohamedán írók - pl. Isztahri és Ibn Haukal - már átviszik a rusz nevet a szlávokra és a hvarezmi jövevényekre is, amikor háromféle Rus-t különböztetnek meg: Kuyaba (kijevi), S.lawiya (saqlab-Saqaliba-sklav-szláv) és Artha (arsya-asiya-as-ász), jelezve e népek összefonódottságát, akárcsak Nikon.
 |
| Vajdasági Kumán címere |
A IX. században Nyugat-Szibériában megjelent kipcsak önelnevezésû nép Európában használatos, ismeretlen eredetû Comani (kumán) neve már Pliniusnál megtalálható egy, a Kaspitól keletre, Hvarezm és Baktria közelében élõ nép Comani neveként. - Pliniusnál a Szir-Darja vidéki szkíta népek között, a masszageták és dahák szomszédságában él az Edon nép; a név képzetlen alakja Steph. Byzantiosznál Ed; Anonymusnál és krónikáinkban az elsõ kumán vezér, ill. Csaba elsõ fiának a neve Ed. - Pliniusnál az Edon (Ed) nép szomszédja az Ete nép; Anonymusnál a harmadik kumán vezér neve Etu, krónikáinkban Ond vezér fiának a neve Ete. - Pliniusnál az Ete nép szomszédja a Kotier nép (azonos a kazárok bizánci Kotzer, Katzir nevével), mellette pedig az Euhat nép lakik, de nála a Kubán vidékén is él egy Auhet nevû nép, mely két utóbbi azonos az egyik szkíta törzs Hérodotosznál is meglevõ Auhat nevével, úgyszintén Anonymus kumán vitézének Ohat nevével. - Kovács Vilmos
Rusz Rurik-dinasztia Hun volt
A Rurik-dinasztia vagy Rurik-ház a Kijevi Rusz és utódállamai fejedelmeit, majd Oroszország első cárjait adó uralkodóház volt 862 és 1598 között. A dinasztia alapítója a varég Rurik vezér (Rorik Konung, ?-879) volt, aki a Nyesztor-krónikában leírtak szerint fivérével a Ladoga-tótól délre eső területeken telepedett le. Testvéreinek halála után Rurik vezér egyesítette a családi birtokokat, és Novgorod környékén fejedelmi székhelyet létesített. A kibontakozó államalakulat a Rusz nevet kapta.
Ruryk (Rurik-Rjurik) neve sólymot jelent, s a sólyom volt az obod(t)rita nyugati szláv [szkíta] törzs totemállata, ami úgy is fennmaradt, hogy a Rurik-címerben lévő háromágú fog tulajdonképpen stilizált sólyom. (Vilinbachov 1967:58.)
I. András [Endre] felesége Rurik Anasztázia. III. Béla király édesanyja a Rurik-házból volt. Érted? Mert Érted!
Krónikák, források az Avarokról: „... Az avarok magvát az eftalita (fehér hun) birodalom „var” és „hun” nevű törzsei alkották ...” (Altheim, F.: Geschichte der Hunnen, I. kötet)
Isidorus Hispalensis: „A hugnokat azelőtt hunoknak hívták, végül azonban királyukról avaroknak nevezték el őket.”
Malalas: „A 6. indictio december havában egy másik nagyon félelmetes földrengés támadt éj közepén... És ugyanabban az időben bejött Konstantinápolyba az avaroknak mondott hunok furcsa idegen népe...”
Theophanes bizánci történetíró (758-817) jegyzete fel: „Ebben az évben (558) egy különös nép érkezett Bizáncba, akiket avaroknak neveznek. Még soha nem láttak hasonló népet: hajukat hosszan lelógó varkocsban hordják, amelyet szalagok fonnak át, viseletük egyébként a többi hunokhoz hasonló...”
a.) Osirius: történetíró Hispániából AC. 450 körül eredetileg varingar-nak írta le a későbbi varjágoknak vagyis ruszoknak, még később varégoknak, legvégül vikingeknek nevezett rokonainkat.
A varingar-ból kell kiindulnunk. Jelentése avar nép, akik a hun és magyar korszak között ténylegesen 100 éven át Kárpátia lakói is voltak.
De a Hun-Avar-Magyar nép egy népet takar, akik azonos nyelven beszéltek. A Szent Koronán látható jelképeik más nemzetségeket mutat be, akik egyesültek a Szent Korona országában. Temetkezőhelyük egymás mellett volt, nem pedig egymásra helyezték el a sírjaikat.
Hun: turul (sólyom/sas), de a szarvas is az.
Avar: indák (griffes-indás nép)
Magyar: oroszlán (párduc)
A jelképeik az apostol tanítómestereik fejénél láthatóak. A varingar-ból a „gar” szó jelentés = nép a régiségben. Másnéven várkony-nak nevezték az avarokat, akik gyűrű alakú hatalmas földvárakat építettek. Az avar nemzetség ruszin törzsei kiváló hajóépítők, evezős hajósok voltak. A finnek adták a nevüket a saját nyelvükön: evezős = ruszin
b.) Orosz Őskrónika: Nesztor kijevi szerzetes 1100 körül leírja az ún. Nesztor Krónikában: „A varégok [vikingek] a tengeren túlról jöttek...” „Így a varjágokhoz hajóztak, a ruszokhoz, ahogyan ezeket nevezték.”
„Thor Heyerdahl a norvégek híres utazója (a Kon-Tiki expedició szervezője) a vikingek őshazáját ezen a részen az Azovi tenger környékén vélte felfedezni, ezért több kutatóutat tett az Azovi tenger környékére és Azerbajdzsánba., ahol Bakutól 50 km-re nyugatra Gobustanban nagy sziklarajzok emlékeztetnek a viking hajókra. A sziklarajzok teljesen megegyeznek az északon is található viking hajókat ábrázoló sziklarajzokkal. Thor Heyerdahl szerint a vikingek a nagy folyókon (Don, Volga, Dnyepr stb) állatbőrből és fából készült szétszethető hajókon közlekedtek.”
ODIN Tükrözödik: oroszul EGY + Uldin Hun Fejedelem neve + Udi/n kaukázusi nép + Udine olasz város, amit Atilla alapított. Odin az Ászok [jászok, szászok?] főistene, a világ egyik teremtő istene. Sok Uldin [Hun Fejedelem] nevű ember él Svédországban.
 |
| Othila rúna |
ODAL ᛟ OTHILA/OTHEL/ETHEL Rúna jelentése: Birtok, föld, öröksÉg, otthon, család, állandóság, hagyaték, valahová tartozás jelképe.
Othila az ősi ország vagy otthon, az öröklés rúnája. Ez magában foglalhatja a korábbi generációktól öröklött tulajdonságokat, amelyeket továbbadsz gyerekeidnek, vagy mutathatja az EgysÉges család erejét. Mindent, ami korábban felhalmozódott az életedben, Othilának kell tulajdonítanod. A lelki otthonodat is képviseli.
E rúna a hetedik kardinális ponthoz juttat el minket: a Köz-Ép-Ponthoz, a KI-hez. A tengely, ami körül életünk forog. A föld vagy birtok ideája csak egy szimbólum - mindannyiunknak meg kell találnunk saját „középpontunkat” hogy értElmet adjunk életünknek.
Minden utazásunk és kalandunk végén hazaérünk, akárcsak Dorothy az Óz, a nagy varázsló mesében. Ez persze nem jelenti azt, hogy az utazások és kalandok hiábavalók lennének. Ellenkezőleg: az útközben átélt tapasztalatok szerzése az egyetlen módja annak, hogy „otthonunk”, a-KI köz-pontunk Igazi értElmet nyerjen előttünk.
A „Mindenütt jó, de legjobb otthon” közmondás üresen cseng mindaddig, míg valóban meg nem értjük, mi az igazi otthonunk és hol találjuk meg. És megfordítva: az út során átélt leckék tanulsága értelmetlen marad mindaddig, míg nem integráljuk azokat aktívan „evilági” életünkbe, és nem találjuk meg a középpontot, ahová kapcsolhatjuk őket.
Írás folytatása: Tudvalevő, hogy minél régebbi egy írásos forrás, annál hitelesebb. Másrészt a hatalmi érdekekből a középkorban megrendelt irományok hamisak. (Görög, római, Habsburg-, legújabb kori iparszerű történetírás = „a múltat végképp eltörölni!”)
Tőlünk keletre - kivéve Bizáncot - elfogulatlan krónikák vélelmezhetőek és hamisítatlan szkíta kori régészeti leletek mutathatóak be. A kaukázusi - Közel-Keleti - a Közép-Ázsiai, valamint a kopt források a valós eseményeket ismertetik.
Ruszinok földje
Ruszin Testvéreink a Keleti-Kárpátok három hágójának mindkét oldalán laknak, összesen 3 millió lakos. Ők voltak Árpádék hegyi vezetői, a bevonulás segítői. Rákóczi adta a ruszinoknak a „gens fidelissima” a leghűségesebb népem kitüntető címet. A ruszinok soha nem hagyták cserben a magyarokat a két nemzet közel 800 éves együttélése során. Med/ve - Novgorod címere nem meglepően hasonlóságot tükröz a Kárpátok mentén élő ruszinok címerével
Érdemeik jutalmául 5 ország területére szórták szét, nehogy autonómia, vagy államalapítás eszükbe jusson. Vereczkén átkelve Kijev felé indulunk, ahol Turk(a) város neve is beszédes, mint a magyar egyik ókori neve.
A bizánci és néhány arab forrásban felbukkanó „turk” elnevezés senkit se vezessen félre. Ennek a kifejezésnek a mai oszmán-szeldzsuk-törökökhöz kevés köze van, vagy csak alig valami. Badiny Jós Ferenc kezünkbe adja e probléma kulcsát, amikor Dr. Érdy Jánost idézi: „A pártus - vagy ami ugyanaz - „török” nemzeti név a magyar népeknek másik közös és általános elnevezése.”…
A következő szövegrészlet viszont már tőle származik: „Mások a „turk” névvel a pártusokat értik. Így Leunclavius János mondja: A „török” név héber nyelven „pártust” (exul) jelent. (Laoniel Chalcocondylae, Hist. Lib. X. Parisiis, 1650. 1. fol. Pag. 480.) Gilo bíboros ezért mondja tehát: „Nam modo qui Turci, veteri sunt nomine Parthi.” (Edmundi Martens et Ursini Durand: Thesaurus novus Anecdotarum. Lutetiae Parisiorum, 1717, fol. III. col. 217.)”
Kijev
Nestor feljegyzése szerint a Fekete [Magyar] Tenger és a Kaukázus feletti térségben Árpádék idejében szkíták, közelebbről hunok laktak.
Kievben Mangait nevű orosz régész vezetésével csodálatos ezüst ötvösmunkákat, karpereceket találtak. A leletek Árpád idejéből származtak, mivel turulok, griffek, citera, csúcsos kucsma, bőrcsizma, „honfoglaláskori” [hazajövetel!] hajfonat ábrázolások láthatóak a karpereceken az avar-magyar díszítőmotívumokkal együtt.
Későbbi korban Árpád hét törzsével [fekete magyarok] és három kabar törzzsel együtt települt át Kievbe, mint a város megalapítója. Ugyanis a bizánci források Kievet manicheista fészeknek nevezték, hiszen Árpádék az ősi vallásukat hozták magukkal Kánaánból.
Kievben készültek fel Árpádék a bevonulásra. A bevonulásban részt vett magyarok kétféle kardot is használtak. Egyik volt a könnyű lovassági szablya, a másik a kétélű normann kard volt. A bevonulás előtt kétféle harcmodorra készültek (keleti és nyugati haditechnika). A normann kardokat a varingar [viking, normann, ruszin] nemzetség készítette, akik legalább Árpádékkal azonos számban voltak, akik nem vettek rész a bevonulásban.
Az Árpádék által elhagyott Kaukázus fölött lévő Kazária eltűnt ezután, mint önálló állam. Ugyanis a viking [varingar = ruszin] vezetésű orosz-varég népből álló, Novgorod székhelyű Ó-Orosz Birodalom az Árpádéktól hátrahagyott Kievet a kievi orosz fejedelemség megalapításával a Birodalmához csatolta. Majd támadásaik nyomán széthullott „Kazária”. Kazár - kabar - avar - szabar - szabír népnevek ugyanazt az etnikumot jelentették a szkíta - kelta /keleti/ hun - avar - magyar folytonosság láncolatában. Kazária nagyvárosa a Kaszpi Tónál Atil(a) volt.
Genetikailag olyan, hogy „indoeurópai” nem létezik. Nincs „szláv” sem, csak európai, és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok [R1a] csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag ős-európai. Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az.
„Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva, de uralkodásra nézve három országra, Baskar-, Dent- és Magyarországra oszlik.” - Kézai Simon
A Dent- az nem más mint a Dentumoger. Ez Grandpierre K. Endre értelmezése szerint Don-tő Magyar. S mit ad Isten? A Don folyó pont Baskíria és Magyarország között található!
A legelfogadottabb, Németh Gyula javaslatából kiinduló magyarázat szerint a Dentü ebből a Den alakváltozatból származik, a -tü pedig a magyar -t kicsinyítőképző (ez van a menyét és a nyest szóban is) és tővéghangzó együttese. Ezek szerint a Dentü a szláv Donyec pontos megfelelője - nem föltétlenül tükörfordítása, valószínűbb, hogy a szláv és a magyar szó forrása egyaránt egy ’kis Don, Donocska’ jelentésű alán, esetleg török folyónév volt. Anonymus Dentumoger alakja ennek megfelelően olyasmit jelentett, hogy ’Donyeci Magyarország’.
Dnyeper, a vízi országút
Kievből képzeletbeli hajónkra szállva észak felé Novgorodig utazunk az egykori Kijevi Rusz területén. De útközben ki-kitekintünk a környékre, ahol nekünk ismerősen hangzó földrajzi nevek üzennek.
Már a kezdetén Kiev, ami az egykori Aral Tó menti szkíta főváros Chiva nevét idézi (lásd Tolsztov akadémikus ásatásait). Közelben Galícia, amely a magyari időket Galileát idézi föl. Galíciától Galíciáig, azaz dél Lengyelországtól észak Spanyolországig húzódott Atilla Nagykirály Birodalma, mint szélső határvidék (lásd továbbá Burgostól Burgasig). Belorusszián keresztül vezet az utunk. Avar népeink más néven fehér magyarok voltak.
Azt már tudjuk, hogy lett varingarból rusz(in). Itt van tehét a fehér avar ruszok földje. Rokonaink hírét ugyancsak megtépázták, ez biztos jel a rokonságra. Vajon a főváros Miusk neve az egyiptomi idők Avaris nevű Nílus Deltájának hun Menesz - Méhes - MNS országegyesítő királyunk nevét viselné?
Szomszédaik Lengyelország és Litvánia. Jelképeik a kétfejű sas és a Szt. György jelenet. Mindkét nép szarmata [sar mada = szári méd], azaz szkíta eredetű ősöktől való. Mindkét jelkép Kis-Ázsiából származik (hettita és pártus = pártás), vagyis a hun-magyar ókorból ismerős nekünk. A Mazuri tavaknál (M-Z-R) magyar nemzetség telepedett le hajdan, ugyanúgy az észteknél is, mint Estonia (Esthoni) néven.
Az északi folyó és tórendszer a Dnyepertől Novgorod felé veszi az utazót.
Novgorod
Nesztor Krónika szavaival: „ruszoknak, másokat svédeknek, normannoknak, gótoknak nevezték. Fővezérük Rurik alapította Novgorodot. 839-ben délre küldte hadvezéreit Askoldot és Dirt. Ők lesznek Álmos kievi ispánjai. Ők nem Rurik fajtájából valók, de engedélyt kapnak Ruriktól, hogy saját népükkel Bizánc (görögök) ellen mehessenek.” Tehát a magyarokkal!!! Kievben ők vették át a magyaroktól a fegyvergyártást és adták az utánpótlást Árpád népe bevonulásához.
Novgorod címere nem meglepően hasonlóságot tükröz a Kárpátok mentén élő ruszinok címerével. Mint tudjuk, a jelképek igen ősi múlt titkait rejtik Novgorod címerében a trón két oldalán medvék és a talpuk alatt vízben úszó halak láthatók. A mi ruszinjaink címerében ugyanúgy álló helyzetben látható a medve. A címer másik oldalán négy sáv helyezkedik el, de más színekben, mint a magyar címer.
Novgorod történetéhez hívjuk segítségül a Google keresőjét, amelyből származnak a kiemelések: Eredetileg varég nyelven Holmgard volt és 859-ben alapította Rurik a legősibb orosz-nak?? mondott várost. A Rurik Dinasztia 750 éven át uralkodott ezután. 882-ben Rurik utódja Oleg „bevette” úgymond Kievet és azt új birodalma, a Kievi Rusz fővárosává tette. A 900-as évek elején Novgorod hadjáratot vezetett Konstantinápoly (skandinávul: Miklagard) ellen.
Itt álljunk meg! A másik ősi jelzés az egyes népek által tisztelt szentek nevei. Miklósvárosról van itt szó. Nemcsak a varég - viking - varingar - népek, hanem a mi avar ruszinjaink legfőbb szentje Szent Miklós. Ugyanarról a rokon népekről beszélünk. Másrészt Novgorodtól csak 180 km Szent Péter Vára. A Közel-Keletről induló, majd Bizánc székhelyű kereszténység jogutódja Novgorod lett, ezáltal viseli Szent Péter nevét az ott alapított fehérorosz város.
A keresztény Kijevi Rusz állam- és egyházalapítója Bölcs Jaroszlav volt (1019-1054)
Az orosz krónikák X. századi térképein Kievben „Ugorszkeje” néven (magyar hely) jelölik Álmos Palotáját. Ennél ősibb orosz krónikák „Olmin dvor”, ami OLMA (ALMA) = Álmos palotája, hiszen ő Kiev városának valódi alapítója.
UNGVÁR = HUNGVÁR: „Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.” Anonymus: Gesta Hungarorum (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről) [fordította: Pais Dezső]
„Tavaly Kijevben konkrétan Podoli kerületben egy régészi csoport Pláza építkezés során kiásta a 9-10 századi kulrurszintről Álmos palotájának az oszlopkerítését.”
Hispániából Orosius már a 400-as években megírta (Orosius–>Orros–>Orvos–>Tudós férfit jelent), Thule északon fekvő egyházának történetét: „magyariakval rokon varingar harcosok, akik a ruszinok nyelvén vengernek neveztetnek”
Tehát ebből az időből eredeztethető a rokonság, amely a legutolsó időkig tudatosult a ruszin elődeinkben.
- Tranger Károly, kiegészítve Nap Hun [Nepos Magni Nemroth]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése