Nap Hun

Fénykép: Евгений Край Nibelungenlied (12-13-ik század) Hungaria mint a Hunok országa szerepel vagy Atilla országa [Ungerlant, Hiunen/Heunen lant, Etzeln lant.] Presbyter Diocleatis (Duklja-i/Dioklea-i pap) krónikája (12-ik század) - Atillát a hungarok királyának mondja [„Regnante Thomislao, Vngarinorum rex, nomine Attila, promouit exercitum vt debellaret eum” - vagy; „Dum haec agerentur, Attila rex Vngarinorum, cum exercitu intrauit, in terram Sebeslai Regis,…”] Gesta episcoporum Mettensium (766-791) - a hunok hungarok [ Atilla a hungarok királya - „Igitur, ut diximus, dum grandine, Barbarorum seges Dominica premeretur, Attila rex Hungarorum, sumpto Domini gladio ad resecandam Gallorum lascivae habundantiam.”] Mutinensis Urbis descriptio Auctore Anonymo (910) - Atilla a hungarok királya [„…uti quondam ab Ungarorum Rege Attila suam liberaverat Ecclesiam.”] Boguphalus (1250) a Boguphali Episcopi Posnaniensis Chronicon Poloniae-ban - Atilla a hungarok ki...

Munkácsy Mihály: Honfoglalás, 1893 KÁLTI MÁRK, Képes Krónika, 14. század „Ha tehát egyes kódexek azt tartalmazzák, hogy Pannóniába ez a hét kapitány jött be (Árpád és hét vezére) és Hungária csupán általuk keletkezett és alakult ki, honnan jött akkor Ákus, Bor, Aba és a többi magyar nemes nemzetsége, hiszen ők valamennyien Szkíthiából származnak, nem jövevények! Egyes-egyedül azt hozzák fel okul, amit a köznép mond: Hétmagyar. Ha tehát mindössze hét magyar volt a családjával, és nem érthetnénk bele több családot, feleségeket, fiúkat, leányokat, szolgákat és szolgálóleányokat, vajon ennyi családdal hódították meg az országokat? Lehetetlenség.” THURÓCZY JÁNOS, A magyarok krónikája, 15. század „Miután ennek a műnek első részében elbeszéltük a hun, vagyis magyar nép eredetét , szerencsés és balszerencsés háborúikat, és azt is, hogy hányszor változtatták meg lakóhelyüket, és hogy első országlásuk milyen végre jutott, lássuk most, mely időben tértek vissza másodszor Pannóniába , ...

Pártos azaz Pártus aki egy Nemes ügyet és KozMiKus Rendet Pártolt. Kiknek asszonyai Pártát viseltek. Pártus Birodalom [parni-párthosz-pártos] Nagy Arszák/Arsak [Uraság?] vezetésével alapította a daha- hunok vagy szkíták aparna ágából. Al-Biruni az Arszák dinasztiát, a Pártos Birodalom királyait a Chorezm királyi dinasztia családfájából vezeti le. Strabo pedig ezt mondja: …a Pártos Birodalom Arszák dinasztiájának megalapítói azok a dahák voltak, akik a Miótisz-tó [Aral-tó] mögött, az Oxus folyásánál laktak…. Ezek szerint a dahák ott laktak, ahonnét az Oxus-menti „szkíták kincsestárának” csodás aranytárgyai előkerültek. Kr.e. 238-ban. Kr.u. 224-ig állt fenn. Láthatjuk tehát, hogy a hunoknak, majd dák-dahának és végül magyarnak is nevezett pártosok, a Pártos Birodalom megalapítói, joggal nevezték magukat pártosnak, hiszen elváltak, elkülönültek az AnyaNemzetségtõl egy világpolitikai hatalom formálásának érdekében, de a régi helyen maradottaknak éppúgy uralkodói maradtak, mint a...

Kunok [fekete hunok] oroszlános pajzzsal Kunok - Cumans = Atilla Fekete Hunjai - Attila's Black Huns Fekete-tenger északi partvidékén és Kijev térségében Nikon orosz krónikás szerint is kumánok éltek. A Nikon-krónika egy XVI. századi másolatában ez áll: „Aszkold rusz fejedelemrõl. A rusznak nevezett nemzetségek, akik kumánok [kunok] , Ekszinopontnál éltek és hadakozni kezdtek a rumi tartománnyal, s Konstantinápolyba is el akartak menni, de a gondviselés megakadályozta és Isten haragja is megkeverte õket, s visszatértek gõgös fejedelmeik, Aszkold és Dir.” A XIII. századig maguk az orosz krónikák is határozottan megkülönböztették a ruszokat a szlávoktól, s Anonymus és krónikáink sem „szláv” jelentésben használták a ruthen-rusz nevet. Az ún. normann elmélettel ellentétben több szovjet kutató (pl. P. N. Tretyakov, M. I. Artamonov) szerint a ruszok iráni szarmata [Szerk.: SarMada = Szári Méd ] nép, amelynek rusz volt a neve , s a szlávság megjelenése elõtt õslakos volt a Dnye...

Aranyozott és vésett szkíta tükör, i.e. 6. század, Kelermes kurgán A Szkíta népek, vallási ceremónia keretében, kerek aranytükörbe néztek, ami az Istent jelképezte. A-KI a tükörbe nézett , az Istent jelképező Nap arcába tekintett. Istenük arca helyén saját arcukat látták meg az aranyban, ezért nem volt az Isten arca kialakítva a szobron. A szertartás lényege az volt, hogy elgondolkozzon az ember a cselekedetein. A lelkiismerete senkinek nem hazudik, azt nem lehet félreérteni, mint a megírt törvényt, vagy elferdíteni szándékosan. Ezért volt igazmondó a Szkíta TüKör. ÍGY A FORRÁS A SZKÍTÁKTÓL ERED! Visszavezethető mindenhol!  Aranyszabály másként: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” (Palesztina, Kr.u. 1. sz., Máté 7:12, MBT). Platón: „Úgy kell cselekednem másokkal, ahogyan szeretném, hogy velem is cselekedjenek!” (Hellász, Kr.e. 4. sz.). Brahmani...

Szkíta-Méd-Pártus-Hun-Avar-Magyar EGY NÉP! Gordon Childe és Fritz Scachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, az Európai népek tanítómesterei a Kárpát-medencei Szkíták voltak . Zosimus: „ A Hunok voltak egy úgynevezett Királyi Szkíták …” [„Hunnos, sive adeo Regii Scythae nuncupandi sunt…”] Evagrius: „A háború idején ugyanúgy, ahogy ünnepeken, Atillaa Király Szkíta regéket adott elő …” [„Temporibus iisdem bellum, quod multorum sermone celebratur, ab Attila Scytharu rege excitatum suit…”] Képes Krónika: „… mihelyt egy Szkíta elesett, Atilla nyomban másikat állított helyére. ” Petrus Alcyonius (1487-1527) azt irja a Medices legatus, sive de Exilio Libri II.-ban hogy Atilla az itáliai győzelme után a saját gót [hun] nyelvet terjesztette és aminek a tanítására a saját tartományából tanítókat hozatott hogy az itáliaiaknak a Gót [Hun] nyelvet tanítsák. Marcius Porcius Cato (i. E. 234-i. E. 149) azt írta, hogy Itáliát a Szkíták népesítették be Janus vezetésév...