MAH: MÉDIA ~ ALÁNIA ~ HUNGÁRIA

HÁT-TÁRS ~ Hunor-Magor Ikrek

Nagyon erős a szellemi és lelki kapcsolódás Kárpát-medence, Kaukázus [Alánia] és Ősi Média között. Lássuk az erre vonatkozó tényeket forrásokkal összessÉgében.

Szkíták/Hunok közé tartozik az a rájuk jellemző vonás, hogy nem rendelkeztek a zsidóságra jellemzően írásban rögzített, szigorú törvényekkel, ezt elemi szabadságszeretetük sem tűrte volna, mert a szkíták az igazságot nem törvénykönyvből ismerték, hanem a természet oltotta beléjük, azaz a szívükben hordják az alapvető erkölcsi törvényeket, melyeket többségük szigorúan be is tart. Ha egy népnek a szívébe van írva az igazság, akkor az annak az igazsága, aki azt oda beírta, s nem emberi okoskodás terméke! 

Justinus írásaira támaszkodva Bonfini, Hunyadi Mátyás király humanista történetírója a következőket írta a szkítákról: „A szkíták nemzete harcedzett, megfékezhetetlen, nem ismeri a fösvénységet, a nagyravágyást, a legyőzöttektől semmit sem követelt a dicsőségen kívül. Tejjel és mézzel éltek. Az igazság náluk nem törvényekkel volt elfogadva, hanem jellemükbe volt oltva. Nem volt nagyobb gonosztett náluk a lopásnál. Ezüst-arany után - erkölcsüknél fogva - nem futottak. Egyébként igen mértékletesek és önmegtartoztatók és természettől fogva becsületesek voltak.”

Ephorus: „A Szkíták a legigazságosabb erkölcsökben élnek.”

Homeros: „A Szkítákat a legigazságosabb embereknek tartja.”

„Esküszöm a szélre és a kardra, hogy semmi hazugságot nem mondok a szkíta barátokról. Ha a szélre és a kardra esküszünk, azt annyiban tesszük, amennyiben a szél [a levegő] az élet oka, a kard pedig halált eszközöl.” [Tehát életre és halálra esküdtek - Lajdi Péter, két szkíta férfi, Dandamis és Amizok története.] 

HUNOR-MAGOR IKREK: „...S a meotisi [Azovi-tenger - Азовское море - Palus Maeotis] ingoványokba bémenvén, ott öt esztendeig mozdulatlanúl maradának. Hatodik évre tehát kimenvén véletlenűl, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkűl sátrakban tanyázának, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az ALÁNOK [= JÁSZOK] FEJEDELMÉNEK DULÁNAK KÉT LÁNYÁT is elfogták, kiknek EGYIKÉT HUNOR, MÁSIKÁT MOGOR VEVÉ NEJŰL. S EZEN NŐKTŐL VETTÉK EREDETÖKET MINDEN HÚNOK ÉS MAGYAROK. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket béfogadni és táplálni nem birta.” - Kézai Simon [1283] - Gesta Hunnorum et Hungarorum [A Hunok és Magyarok viselt dolgai].

Kézai Simon: 4. §. Hunor és Magor a meotisi ingoványok közzé költöznek.

„A meotisi mocsarak közé mentek tehát, és öt évig el nem mozdultak onnan. Mikor a hatodik esztendőben kijöttek, a pusztaságban véletlenül a Bereka-fiak [Bereka folyó (Берека река) - Donyec mellékfolyója] feleségeire és gyermekeire bukkantak, akik férfiak nélkül sátoroztak, s éppen a KÜRT ÜNNEPÉT [Kurd=Kürt=Méd] ülték és zeneszóra táncot jártak. Jószágaikkal együtt gyorsan elragadták őket a Meotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első zsákmány.” - Kálti Márk: Képes Krónika, 1360. körül

ALÁNIA - Ingusföld, MAGAS fővárosának címere

KAUKÁZUS: Alánia - Ingusföld, MAGAS fővárosának [Map: 43.166667,44.8] címere elég beszédes. Ingusok MAGukat Galgának nevezik. És Hun van sok „Galga” elnevezés? IttHun: Galga [Tura] folyó, Galgahévíz, Galgamácsa, [pont ErdőKürt mellett] Galgagyörk… Másik nép meg a Cserkeszek. Lássuk: NagyCserkesz, Cserkeszőlő. Cserkész szövetség neve vajon hunnan ered?  Aztán a Csecsenek: „Csécsény-t (Kis-, Nagy-),az Árpád-kor-i települést, mai nevén Rábacsécsény-t az oklevelek 1228-ban említik először Chechen alakban. 1258-ban CetHun, 1328-ban Chethen, Chechen - néven fordul elő a település neve.” + Csécsénypatony. Dagesztáni Avarok: Magar [Map: 42.195 46.840] városának helye és stb. Oszétok szintén Alánok/Jászok. Ezért is van Kaukázusban sok MAGoMED nevezetű TestVér.

Abbasgulu Bakikhanov [azerbajdzsán történész, nyelvész, cári ezredes] a kaukázusi topográfiai leírásában írja (1822-ben): „Baján, a csecsenföldi falu neve a híres avar Baján kán nevétől ered.”

„Miként láttuk 1772-ben Gmelin is hallott a kumaiak utódairól. Feljegyzése szerint az ingus nép tartja magát a magyarok leszármazottjainak. Az ingusok lakóhelyét Pallas térképe a Terek folyó középső folyása mentén adja meg. Egymáshoz közel eső falvakban laknak. Egy-egy faluban kb. húsz ház van. Lakósaik szorgalmas földmívelők és állattenyésztők. Kaukázusi szokás szerint valamennyien fegyvert viselnek. Sok faluban van egy kőből épített torony, ennek alsó helyiségében kapnak helyet a nők és gyermekek, míg a magasból a férfiak védelmezik - szükség esetén - tulajdonukat. Az ingusok a csecsengekkel és a túsokkal azonos nyelven beszélnek, de ez egészen más nyelv, mint akár a tatár, akár egyéb kaukázusi nyelvek. [Így érthető miért történt mindez: 1944. Joszif Sztálin, Lavrentyij Berijának: „Deportálni kell őket!”]

Besse János kaukáziai utazása során többek között járt a karacsáj, kabard, avar, beszleni, oruszpi és nogáj-tatár népek között is. Ezekkel kapcsolatban a következőket jegyezte fel: „Ezek [az említett népek főemberei] az egész társaság hallatára magukat többnyire a magyarok maradékainak mondották, s midőn hallották, hogy én Magyarországból jöttem közibük, kezemet szorították és atyafiúknak neveztek. Hagyományuk szerint a magyarok a Duna mellett telepedtek le. Hogy oszlottak el a magyarok, az iránt sok mesét és szájról-szájra ment hagyományokból merített tudósításokat beszéltek. A karacsájok és a tatárok azt állítják, hogy az Azovi tengertől és a Kuma partján fekvő Magyar várostól egész Derbendig a Kaspi-tenger partján magyarok voltak az urak.  A Kaukázus tájékán húsz különböző nemzetség bizonyítja a magyarok régi lakását. Két nyelv uralkodik itt: a tatár és a cserkesz, de más tájszólások is vannak, pl. a balkhár népé, akik magukat magyaroknak tartják. Egy tanult ember lakott a Nalcsi partján, kinél mint mondják, vannak régi írások.”

Mikor Besse a Nalcsi vizén túl, száz versztnyire, a hegyek között lakó oruszpi, bizingi, kholán, balkhár és dugur nevű népek főembereivel találkozott, azt találta, hogy e népek szájhagyományaik után még ma is magyaroknak vallják magukat, s a többi szomszéd népek is. És ezt tartják róluk, és a karacsájokról, meg a kabardokról is. A dugur nép egyik főembere, Kazai Kubacsejev azt mondta Bessének, hogy a magyar nemzet a Kaukázus hegyeit elhagyván, nyugat felé költözött, a dugurok pedig, s a most említett hat nemzetség elvált tőlük, és itt maradtak mind a mai napig.

Hóman Bálint kutatásaiból tudjuk, hogy a magyarság Kr. u. 375-táján jelent meg a Kaukázus vidékén Balambér hun király népének vezetésével. Chorenei Mózes kum-, vagy Kuma-magyarok [betűszerinti hun-magyarok!] néven említi őket. Timurlenk 1396-ban szórta szét törzseiket, tehát a kumai magyarság mögött ezer esztendős múlt áll.” - Dr. Bendefy László

HUNOK: „Mészáros Istvánt és később Gyarmati Andrást, az EBESZ megbízottait, örömmel mint rokont fogadták a csecsenek, hiszen ők a mai napig a hunok leszakadt töredékének vallják magukat, s mint ilyenek, tartják velünk a rokonság szellemét.” - Magyar Nemzet. 2000. január 17.

В Средние Века, до азиатских нашествий (1230-1395гг.) и Великой Чумы (1346-1350гг.) скосившей значительную часть населения Алании, на территории от реки Сулак (Дагестан) и до реки Лабы (Краснодар) проживал один народ кроманойдно-кавкасионской расы - АЛАНЫ. Они являются прямыми предками чеченцев и ингушей. ÚJ: Genetikailag is bebizonyították, hogy a csecsenek = alánok! - Ruslan Khaskhanov, Historian, linguist, biologist. Russian Academy of Sciences, Complex Research Institute

„A Kr.sz. utáni IV-VI. századi hunok, akik a mai Dagesztán, Csecsen- és Ingusföld területén éltek, révén pedig még közvetlenebb a kapcsolat, hiszen az örmények és a georgiaiak terjesztették a kereszténységet a hunok, az onogur-bolgárok között. S ide kötődnek a szabírok-szavárdok is, ami azért jelentős, mert, amint ismeretes, a magyarokat régen szavárdoknak hívták. A Kaukázussal minekünk, magyaroknak, igen hosszú időn keresztül megmaradt a közvetlen kapcsolatunk, van forrásadatunk, amely elmondja, hogy a Kárpát-medencei HungAriából még a X. században is állandó követjárás volt a Kaukázusba. „ - Bakay Kornél

„A koronánk Kr. u. 445-re készült el, a hunok Kaukázus feletti fővárosában (Derbenttől északabbra), amely VaracHan néven [mint a fény fővárosa] maradt fenn, de mi Varsányként olvashatjuk. Lényegében a mai Csecsenföld területén volt található, így lehet, hogy a csecsenek a hunok királyi utódnépe, a testvéreink.” - Tácsi István: A magyarok Istene, az ősi napisten újra fénylik

Procopius Caesarea (bizánci történetíró) a háborúkról írt művében (készült 556. körül) ezt írja: „Szabirok a hunok egyik törzse, közel Kaukázushoz… errefelé élnek más hun törzsek… Meotis-mocsáron és a Tanaison túl… éltek a Kutrigur-hunok… Az itt élő hunokat régen kimmereknek nevezték [Krím vagy Kum-folyó környéki ugor/jugor népesség], és egy uralkodó állt felettük… ezeket ma utiguroknak és kutriguroknak [Duna-torkolati népesség] nevezik. ...Kutrigurok a mocsár [Duna-delta] nyugati oldalán maradtak… utigurok egyedül hódították meg a területet… Bár minden évben kapnak a császártól drága ajándékot, átkeltek az Ister-folyón [a Dunán]… tartományokat támadva zaklatták a rómaiak ellenfeleit és szövetségeseit.”

Szabír [zabar/sabar/szabar] hunok: Bíborban született görög császár és történész Konstantinos Porphyrogenitos közli a ’De administrando Imperio’ c. munkájának 38. fejezetében, hogy Árpád két unokája: Vérbulcsú és Tormás amikor Kr.u. 948-ban Bizáncban jártak, magukat és őseiket „Sabartoi-asphaloi” -nak nevezték. [jelentése „erős szabir” szavartü aszfalü] Ennek a kifejezésnek az alapja, hogy a szabir őshazában, É-Mezopotámiában, az Alsó Zab folyó neve arabul Zab al Asfal.

Djakonov leningrádi kutató (Hurrisch und Urartaisch, München 1971) szerint a szabirok legdélibb szállásterülete a Kaukázus előterében volt. Innen kerültek északabbra a volgai bolgárok földjére. Djakonov szerint az észak-kelet felé kirajzó szabírokról nevezték el Szibériát, amit ma is magyar hangzású földrajzi nevek igazolnak.

Hunor-Magor ~ Ősmagyar népek Európa és Ázsia határán

„ATILLA HUNJAI… KAUKÁZIÁBÓL, melynek mint láttuk, ŐS RÉGI LAKÓI ÉS NEM A CHINAI FALAK MELLŐL JÖTTEK EURÓPÁBA.” KUMA FOLYÓ: Kunok - Cumans = Atilla Fekete Hunjai - Attila's Black Huns.

„Midőn a Hunok Kr. u. 375. után Kaukáziából felkerekedtek….és saját nevük alatt Nyugat-Ázsia és Európa népeinek magukat bemutatták, (a történetírók) nem sejtették, hogy a Hunok legyenek az egykori Masszagéták és a Hunokat China falai mögül vezették Európába.”

„A IV. század hun a világtörténelem színére lépő Hunok voltak a hajdankor Massagétái, akik nem mások, mint a IV. században megjelent Hunok.” Procopius: »Massagetas, sive ut iam vocant Hunnos«, »Atillam, Massagetarum, Scytharumque exercitu armatum adversus Aetium processisse…« Belisar: »Aigan parentes babui Massagetas, sive ut iam vocitant Hunnos« (»De bello Vandalico«). Evagrins: »Hunni, olim Massagetae…«, »Hunni qui et Massagetae…«

Emlékük a Kr. előtti II. század óta szakadatlan előfordul Arménia évkönyveiben, hol HUN, hol MASSAGETA néven... fegyvereiktöl görögök, örmények, perzsák rettegtek... barátságukat mindenki kereste és nagyra becsülte... erejük a fél világot bámulatba és rettegésbe ejtette... nem szükséges bizonytalan hipotézisekhez folyamodnunk eredetük és hatalmuk megfejtése végett... a Hunoknak megjelenésekor éppen Keleten élt Szent Hieronym őket egyenesen Kaukázia bérceiből, a vaskapuk mögül, a MASSZAGÉTÁK földjéről vezeti.” - Lukácsy Kristóf

„Én 2000 óta járok az Észak-Kaukázus területére népdalokat gyűjteni, kollégáimmal együtt eközben már több mint kétezer dallamot sikerült dokumentálnunk. Ezek között százával találtunk olyan dallamokat, amelyek nemhogy szerkezetileg párhuzamosak a magyar népdalokkal, hanem létező magyar népdaltípusok érvényes változatai, sőt sok esetben szinte dallamegyezést is mutatnak. Félve mondom: olyan, mintha felfedeztük volna a magyar népzene hatodik dialektusterületét a Dunántúl, a Felföld, az Alföld, az Erdély, valamint Moldva dialektusterülete mellett.” - Agócs Gergely, népzenekutató, népzenész. AZ ÉLET IGAZOL! ~ Kaukázusi leletek.

„Dél-Oszétia: …a lakosság 78%-a támogatta az ország átnevezését. Az ország új neve ALÁNIA LESZ, ami így hozzáigazodik az Oroszországi Föderáció tagállamának, Észak-Oszétiának hivatalos nevéhez.” „Да, скифы [R1a] - мы!” - Александр Блок (1918)

MÉDIA: Kurd himnusz sora: „MIVAGYUNK A MÉDEK és Küaxarész utódai.” máig felelhető Kurd/Kürt/Méd TörzsSzövetsÉgek: Alán, ChacHan [Csecsen], KurisHán [Kurszán], Mangur [Magur], Yezidi [Jász]… és az Alánok földjének [Erd Alan] nyomai egészen Iránig tartottak. „ArdAlan: was the ancient name of Iran’s Kurdistan. It is also the name of the largest Kurd tribe, which is one of the oldest families in Iran.„ ARDALAN CSALÁD. Ezért érthető magyarul a Kurdistan = Kard Istan elnevezés. Nimród/Ménrót/Nemroth, Hunor-Magor, Atilla népe. Neparáczki Endre genetikai kimutatása az ALÁN-SZKÍTA-HUN HÁRMASSÁGRÓL. 

Kiss Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a magyar népnév eredetét Médiára vezeti vissza. „Ha Médiának két régi nevét mely is ez: Madaj és Ar összetesszük, és a középső ’a’ betűt alig hallható schémává tesszük, a napkeleti nyelvek szokása szerint, éppen a mi nemzeti nevünk lesz belőle, mely is ez: Madjar-Magyar, mert a ’dj’-t ’gy’-nek szoktuk mondani, mint ezekben a szókban is: mondja - mongya; térdje - térgye, rendje - rengye...” [Kiss Bálint: Magyar régiségek I-III., Pest 1839. I. köt. 10.]

Dr. Tóth Tibor antropológus megállapításai széleskörű terepkutatáson alapszanak. Az 1960-as években több, mint háromezer mérést végzett sokkötetes, máig kiadatlan akadémiai doktori disszertációjához az akkori Szovjetúnió több tagköztársaságában, így Baskíriában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban is. Nevéhez fűződik a magyarságkutatás 20. századi legjelentősebb eredménye is. Terepkutatása során - Julianus barát 1236-os útja után - ő találkozott először Közép-Ázsiában olyan személyekkel, akik a magukat keleti magyar népcsoport tagjainak vallják.

Dr. Tóth Tibor naplófeljegyzései szerint - anélkül, hogy ismerte volna a médeknek a Bibliában fennmaradt önelnevezését - a magyar szót a mad/méd szóból vezette le és ugyanerre az eredményre jutott a nemzetközileg ismert orosz tudós Gumiljev is. Dr. Tóth Tibor 1965. május 13-án a következőket jegyezte be naplójába:

„Az elmúlt napokban, még Alma Atában, a „magyar” elemzésekor eszembe villant a mad méd (Média) összefüggés lehetősége…Így ma szinte megdöbbentő volt, amikor ezt a szóbontást leírtam Gumiljovnak (mad-iar) azonnal a méd szót említette…”

És itt egyesül az összkép nagyon érdekessé és teljessé. Lássuk kik éltek a Kárpát-medencében a Kr. e. századokban:

- Pannonok: bebizonyították, hogy ők a Médek. [Pan Hon azaz Nap Hon/Hun]

MÉDEK [MAGYÁK/MAGYAROK]: Az ázsiai Media neve a médok odatelepedése előt Aria [Ősi Magyarország: Hun(g)Ária] volt (Herod. VII, 62. Paus. II, 3.). De csak a görög és latin íróknál Media a neve; maguk a médok Magya-nak nevezték, mely szó „föld”-et jelent az ő nyelvükön. Ezért mondták a görög írók Madya népét gigaszoknak is, ami azt jelenti, hogy a „föld-szülöttek”. A méd szó mása is magya volt az ő nyelvükön. Ellenben a „magyar” azt jelenti médul, hogy „médiai” = Madyahoz tartozó; az -r v. -ra ugyanis suffixum ethnicum volt a méd nyelvben. Ennek többeséül Madyap szolgált; ellenben médok a. m. Magyape. (J. Oppert, Le peuple et la langue des Médes. Paris, 1879. 56-59. 202. 204 sk. 207. 210. 213. 278. Hom. Od. VII, 59. 206 v. ö. X, 120).

„The Medes were called anciently by all people Aryans; but when Medea, the Colchian, came to them from Athens, they changed their name. Such is the account which they themselves give.” (Herodotus, 2013)

Bobula Ida: A Sumir-Magyar Rokonság (Buenos Aires 1982.) 107. oldal: „…amit ma a tudósok Sumir földnek hívnak, arról tudnivaló, hogy akik 5000 év előtt lakták, azok szerint soha nem Sumer, hanem Mada vagy Kiengira volt a neve…” ADAM visszafelé olvasva: MADA [MAGYA/MÉD]. A Jezidik/Jászok Ádám népének leszármazottainak tartják magukat.

- Jazigok: ők a Jászok [= Alánok] akik a Jazidik [Yezidik] azaz Médek is.

- Dákok: ők a Dahák akik a Parthava tartományból [Khorasani Kurdok] származó Pártusok. [Dag szó még hegyet is jelent, mint pl. Dag/esztán = Hegylakó]

 

Tehát ez a HármassÁg mostani Törökország, Szíria, Irak, Irán és Kaszpi-tenger területről eredeztethető és innen húzottak fel Kaukázusba és a Meotiszi ingoványokhoz. EZEK AZ ŐSTÖRZSEK, AKIK MINDIG VISSZATÉRTEK TESTVÉREIKNEK SEGÍTENI!

ÍGY LETT ÉRTHETŐVÉ: „Úgy hallottam, az Isztroson [Duna] túl egyetlen nép lakik, a Méd [Magya/Mada] viseletben járó Szigünnák [Szkíták]…” - Hérodotosz

„Ethele [Atilla], a viselet módjában és alakjában (öltözködésében) mind maga, mind nemzete a Médek [Mada] módját tartja vala” - Kézai Simon

„A Pártus a Méd testvérnépe volt. Sokutu japán történész szerint a médek és pártusok régi területén még ma is sok magyar hangzású helynév van.” - Dr. Nagy Sándor

Erdély: „A rómaiak legnagyobb ellenfelei a pártus nemzetség, akiket dahák-nak = dákoknak hívtak a szkíta időkben. Uralkodójuk Decebál volt.” Megj: vlachok sohasem voltak dákok! - Bagratuni örmény történész

„A transkaspi területen, a már említett régi daitya-központban, de az egész Oxus-Yaxartes folyamközön a legrégibb idők óta jelentős szerepet játszó dák, danu, daha, szanszkrit kiejtésben dana, kínaiul tahia nép szkíta törzseket jelölt mindig.” - Zajti Ferenc

„A Kaszpi-tenger környéki Dáhok, akik Párthiát is elözönlötték, a Médekkel egyesültek, és hamarosan megalakították a Párthus Birodalmat.” - Strabo

Vas-Kard ~ Vas-Kurd ~ Basch-Kurt: „Arabs írók a IX-XIII században a Caspium Tenger fölött fekvő MAGYAR ORSZÁGOT is de a MOSTANI MAGYAR ORSZÁGOT is szokták VAS KURD ORSZÁGNAK azaz SCYTHA PALÓTZ ORSZÁGNAK nevezni.” - Tudományos gyűjtemény 1834 - 108. oldal, Szerkesztő: Horvát István, a Széchényi országos könyvtár őrzője.

FARKASOK ~ BORZ ~ KURT: Egy érdekes aspektusa a Szíriusznak, hogy szimbolikája és a jelentés, melyet hozzá kapcsoltak, állandó. Számos nagy kultúra ténylegesen a Szíriuszhoz kötött egy kutya jelegű alakot és a csillafar úgy tekintett, mint a forrása vagy a célja és misztikus erőnek. A kínai és japán asztrológiában a Szíriuszt a „mennyei farkas” csillagaként ismerik.

Számos bennszülött észak amerikai törzs kutyaféleként utal a csillagra: a délkeleti Seri és Tohono O’odham törzsek a Szíriuszt a „kutya, aki a hegyi bárányt követi” néven írják le, míg a Feketetalpak „kutyaarc”-nak hívják. A Cherokeek párosították a Szíriuszt az Antaresz-szel, mint a kutya csillag őrzője a „Lelkek útjának”. A nebraskai Farkas (Skidi) törzs úgy ismerte, mint a „Farkas Csillag”, míg egy másik népük, mint a „Prérifarkas Csillag”. Fent, északon az alaszkai Bering-szoros inuit indiánjai „Holdkutya”-nak hívták. /forrás: J.B. Holberg, Sirius: Brightest Diamond in the Night Sky/

Az oláhok által emlegetett „bozgor” népmegnevezés a baskír/baskort-ból [farkasfej/vezérfarkas] ered és nem „hazátlant” jelent, ahogy terjesztik. Kurd község [ami pont Attala és Medina között van] címere is egy farkas - Az Árpád-kori település, Kurd nevét először egy 1332-1237 közötti időből származó adó összeírás említette.

Az amerikai őslakosok szerint a med/ve és a farKas az ősi természet utolsó megmaradt szimbólumai, az emberek rokonai. A farkas a vad szellem megtestesítője. Nagy Jenő szerint a „farkas” névvel és totemisztiKus jegyekkel ruházták fel a hun-magyarok nagy „falkavezérét” Atillát is. Ő népének „Nagy Farkasa” volt. A farkas a kunoknak [fekete hunok] is a legfőbb szent állata volt. Hérodotosz és Plinius azt írja, hogy egy Szkíta törzs tagjai évente egyszer farkassá változtak, majd utóbb visszanyerték emberi alakjukat. Aztán itt még a „Dacian Draco” Pártus-Dák Farkasfej.

Egy farkas, ami őrzi a „swastikát” a Kaukázusi avarok/hunok zászlaja Dagesztánban. Törzsi berendezkedésre nagyon büszkék mind az ingusok, mind a csecsenek, akik - ahogy a vainakh mondás tartja: „Szabadok és egyenlőek, mint a farkasok” Párhuzam: „Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak.” 

Vizsgáljuk mag ezt a szavunkat, mint BORZALOM: „A megrettenésnek, irtózatnak valamivel kisebb foka, mint: borzadalom.” [Czuczor-Fogarasi szerint] Csecsen nyelven a BORZ = Farkas [nemzeti állata]. Nem kérdés mi nyert így értelmet: BORZ+ALOM. És ugye a BOR = TISZTA VÉR!

ISTEN KARDJA ~ HUNgÁRIA: 

• Gordon Childe és Fritz Scachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, az Európai népek tanítómesterei a Kárpát-medencei Szkíták voltak.

• Coccius Sabechius: „Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a Hunok vagy Magyarok Szkíták voltak.”

• Antonio Bonfini: „…Az összes történetírók megörökítik azt, hogy a Magyarok a Hunoktól eredtek… akik a Szkítáktól származtak.”

• A pápai bullák így kezdődtek évszázadokon keresztül: „A Királyi Scythák utódai, a Hunok és Avarok leszármazottai, a mai Magyarok” 

• Zosimus: „A Hunok voltak egy úgynevezett Királyi Szkíták…” [„Hunnos, sive adeo Regii Scythae nuncupandi sunt…”]

• Evagrius: „A háború idején ugyanúgy, ahogy ünnepeken, Atilla a Király Szkíta regéket adott elő…” [„Temporibus iisdem bellum, quod multorum sermone celebratur, ab Attila Scytharu rege excitatum suit…”] A TELJES REGE JELENBEN ÉL!

Az ,,Ária” = Hun-t jelent itt; a [2. században] Arius que qui Arios más formájáról ír ennek; Darius que qui Unos vagy Darius que qui Hunnos. A Nagy Sándor utazásai [4. század] is; Darius que qui Hunnos or Arius que qui Arios vagy Arius que qui Hunnos vagyis a Hunok az Árják.

A 6764 éves Jazidi [Jász/Alán] naptár a legrégebbi naptár Közel-Keleten. Van egy jóslat, melyben a Jazidik [Jászok] hisznek, ami azt mondja, hogy az Árja törzsek spirituális harmóniában egyesülnek majd egy emberként. Semmikor máskor történelmünkben nem láttuk ezt megtörténni, mint az elmúlt 1500 évben. 

„Messze, messze, ahol a NAP TÁMAD, Szittyaország földjén élnek a mi jó rokonaink, magyar testvéreink. Ha akarjátok, elvezetlek oda, s együtt jövünk vissza, újra elfoglalni Atilla apánk országát.” Hét Törzs Naptemploma ~ Seven Tribes Sun Temple

„Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a Hunok s Magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint.” - Wass Albert: Hagyaték (részlet)

„A hős, kinek Isten, csuda által, adja, 

Mind az egész földet vele megbírhatja.”

„Hunok! Isten kardját emelem, rá fenjen. 

Mind a világmindenség általa kimenjen. 

Népünk birodalma, neve, dicsősége! 

Örökkön örökké nem lesz soha vége!”

- Arany János

EGY VÉR-EGY NÉP AZ IGAZSÁG NEVÉBEN MINDÖRÖKKÉ!

Összegezte és lerótta, Nap Hun [Németh Tamás Antal], 1983 03 23 13:30 - Nepos Magni Nemroth